Az érettségi olyan, mint egy sárkány. Azt mondják róla, hogy ő egy nagy, félelmetes, ötfejű szörnyeteg, ami tüzet okád, és neked négy éven át kell tanulnod ahhoz, hogy megküzdhess vele. Azt mindenki tudja, hogy a sárkányokat csak különleges fegyverrel lehet legyőzni. A legtöbb iskolában viszont ilyet nem adnak.
Egyik este olyat láttam, amit előtte talán még soha: egy kicsi zöld fénypöttyöt. Hogy mi ebben az érdekes? Egy szentjánosbogár világított a sötétben.
Az ország kertésze idén lenne 101 éves.
Sorold fel a lovak színeit! Na de nem ám úgy, hogy barna, fekete, fehér… Ha ismered a pej, a sárga, és a szürke színeket, akkor már jó helyen keresgélsz, de vajon mi a helyzet a foltokkal? És egyáltalán, mi alakítja ki a lovak színét? Hogy lehetséges, hogy egy csikó színe néha nem is hasonlít a szüleiére? A kérdésre elsősorban genetikai válaszok vannak, ennek pedig Timár Krisztina a szakértője, ezért most ő mesél nektek.
A fiatalok mindent észben tudnak tartani, pillanatok alatt megtanulnak új dolgokat, szemfülesebbek, és sokkal fókuszáltabban tudnak feladatokat elvégezni, mint az idősebbek. Ezeket a képességeket kognitív funkcióknak nevezzük. A TTK Kognitív Pszichológiai Kutatócsoportjában azt a kérdéskört vizsgálják, hogy a kognitív funkciók hogyan s miért kezdenek el romlani az életkor előrehaladtával. Néhány hete publikálták legújabb eredményeiket a PLoS One nevű folyóiratban (hivatkozás a szöveg alján), és most a cikk egyik szerzője, Nagy Boglárka mesél a kutatásról.
1843 július 7-én született Camillo Golgi olasz orvos, aki számos kutatási eredménnyel bővítette az idegrendszerrel kapcsolatos ismereteinket. Az ő nevéhez fűződik például egy olyan festési eljárás, amelynek segítségével egy-egy idegsejt teljes egészében megfesthető, ami így mikroszkóp alatt láthatóvá válik. A legtöbben azonban nem erről a módszerről ismerjük a nevét, hanem egy sejtalkotóról: a Golgi-készülékről.
Gondolkoztál már valaha azon, mitől színesek a levelek? Ha azt kérném, rajzolj egy fát, és adnék hozzá színes ceruzákat, te is zöld lombkoronát rajzolnál, nem?
Bár a naptárunk szerint már három hete tombol a nyár (erről az időjárást azért megkérdezném), csillagászati értelemben még csak 3 napja tart. A nyár kezdetét a nyári napforduló jelöli ki, ami idén június 20-ára esett. (Általában június 21-én van, de 2020 szökőév, ezért az egynapos elcsúszás.) De miért létezik egyáltalán a napforduló?
Te tudod, mi van a képen? És ha azt mondom, ez egy olyan bogár lárvája, amit biztosan ismersz? Bizony, ezt a bogarat óvodás korod óra ismered, csak talán így még sosem láttad.
Május 30-án az Egyesült Államok újra embert küldött az űrbe. A történelmi jelentőségű eseményt másodszori nekifutásra sikerült véghezvinni: a három nappal korábbi startot a rossz időjárás miatt lefújták. De vajon miért van ekkora szerepe az időjárásnak a rakéták indításánál, hiszen a repülőgépek vígan repkednek viharos időben is. Erre a kérdésre ezúttal nem én, hanem Ádám Péter, az ELTE PhD hallgatója válaszol.
