Kilövés!
Május 30-án az Egyesült Államok újra embert küldött az űrbe. A történelmi jelentőségű eseményt másodszori nekifutásra sikerült véghezvinni: a három nappal korábbi startot a rossz időjárás miatt lefújták. De vajon miért van ekkora szerepe az időjárásnak a rakéták indításánál, hiszen a repülőgépek vígan repkednek viharos időben is. Erre a kérdésre ezúttal nem én, hanem Ádám Péter, az ELTE PhD hallgatója válaszol.
Annak eldöntése, hogy a kitűzött időpontban megengedhető-e a fellövés, szigorú műszaki protokoll alapján történik. Azért fontosak ezek a kikötések, mert a rakétafelbocsájtás jó időjárás esetén sem kockázatmentes. Például a teher teljesen tengelyszimmetrikusan van eloszlatva a rakétán. Ez azért fontos, mert repülés közben iszonyatos rezgések futnak végig a rakétán. Ha túl nagy a tengelytől mért kilengése a rakétának, akkor könnyen szétesik a fellövés alatt, akárcsak egy rossz mosógép.
Több mint két éve lőtték fel a Falcon Heavy Space X rakéta hármast. Ezt a fellövést is halasztani kellett, és a végső napon is elég nagy volt a szél pár km magasan, maga Elon Musk is úgy saccolta, hogy 50-50% esélyt lát arra, hogy a hármasrakéta szétesik. A felbocsájtást követően aztán sikeresen túljutott a Max-Q-n (ahol a legnagyobb az aerodinamikai ellenállás), így a misszió elérte a célját, ami nem volt más, mint a rakéta kipróbálása, és Musk Tesla Roadsterjének Mars körüli pályára állítása.
A villámlás azért probléma, mert általában soktonnányi folyékony oxigénnel (LOX) és más tűzveszélyes üzemanyaggal vannak feltankolva a rakéták. Sokszor néha egy szelep hibája is elég ahhoz, hogy felrobbanjon a szerkezet. Egy nem végzetes villámcsapás esete látható az alábbi felvételen:
A szélsőséges időjárás, mint például a nagy hőingadozás vagy szélsőséges hideg megint csak nem kedvez a rakéta felbocsájtásoknak, hiszen például a tömítések is csak egy bizonyos hőmérsékleti tartományban működnek megfelelően. Emlékezetes tragédia a Challenger űrsikló felbocsájtása, ahol a többszöri halasztás után, részben a vezetőség, részben a sajtó nyomása miatt a repülés irányítás felülbírálta egy mérnök ellenjegyzését, így katasztrófa lett abból, hogy az egyik szilárd üzemanyagú segédrakéta rögzítő O-gyűrűje a nagy hideg miatt a kelleténél jobban összezsugorodott, s így ennél a tömítésnél lángnyelvek csaptak ki, ami a folyékony üzemanyag tartályt átégetve az űrhajó megsemmisüléséhez vezettek.
A NASA időjárásra vonatkozó protokolljának kivonatát ezen a linken találjátok:
Falcon9_crewdragon_launch_weather_criteria_fact_sheet.pdf
Ha tetszett ez a bejegyzés, lájkold és kövesd a Krétablog facebook oldalát.
Videók:
https://www.youtube.com/watch?v=A0FZIwabctw
https://www.youtube.com/watch?v=5GJhtyI2Fj0
(A cikkhez tartozó kép csak illusztráció, nem a Falcon Heavy SpaceX küldetésről készült.)