Napforduló

Napforduló
2020.08.10.

Bár a naptárunk szerint már három hete tombol a nyár (erről az időjárást azért megkérdezném), csillagászati értelemben még csak 3 napja tart. A nyár kezdetét a nyári napforduló jelöli ki, ami idén június 20-ára esett. (Általában június 21-én van, de 2020 szökőév, ezért az egynapos elcsúszás.) De miért létezik egyáltalán a napforduló?

Ha a Föld forgástengelye függőleges lenne, és a Nap körüli keringés iránya pontosan a forgástengelyre merőleges lenne, akkor bizony nem lennének évszakok és nem lenne napforduló sem. Az év minden napján napéjegyenlőség lenne: 12 órán át lenne világos és 12 órán át lenne sötét a Föld minden pontján. Az Egyenlítőt mindig merőlegesen érnék a napsugarak, az Északi- és Déli sarkpontot mindig 0°-ban, Magyarországot pedig mindig kb. 44°-ban.

A tapasztalatunk azonban az, hogy nyáron a Nap magasra kúszik fel az égen, télen viszont alacsonyan marad. Nyáron kora hajnaltól késő estig világos van, télen viszont sötétben kelünk fel és szinte sötétben érünk haza a munkából. Ennek az oka az, hogy a Föld forgástengelye kb. 23°-os dőlésszögben áll. Az, hogy milyen magasan látjuk a Napot, és hogy milyen hosszúak a nappalok, az attól függ, hogy a Föld hol van éppen a Nap körüli pályáján.

A Föld Nap körüli útjának négy nevezetes pontja van, melyeket a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségként, valamint a nyári és téli napfordulóként ismerünk. Az, hogy az Egyenlítőt a napsugarak pontosan merőlegesen érik, valójában az évnek mindössze két napján, a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek idején (március és szeptember végén) valósul meg. Ahogy a Föld utazik a Nap körül, úgy változik a beesési szög. A nyári napforduló alkalmával az északi szélesség 23. foka, azaz a Ráktérítő fürdőzik a merőlegesen érkező fénysugarakban. Ezen a napon az északi sarkkörön nem nyugszik le a Nap, a déli sarkkör és az azon túli területek viszont teljes sötétségbe burkolóznak. Ezen a napon Magyarországon kb. 16 órán át van világos.

Az év legfényesebb napjához és egyben az év legrövidebb éjjeléhez ünnepek is kapcsolódnak. A "nyárközép napját" Szent Iván éjszakája néven ismerjük (jún. 24), ami eredetileg egy pogány ünnep volt. Ilyenkor általában tüzet gyújtottak (megtisztulás és az újjászületés jelképe) és körbetáncolták, de több más népszokás is kapcsolódik az ünnephez. Az északi országokban ma is nagy jelentősége van ennek az ünnepnapnak.


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg, hátha más is tanulhat valami újat, és kövesd a Krétablog facebook oldalát.

Rajz: saját

Vissza